Happy end

Igenis akarom! Akarom a sajàt happy endemet.

Amikor a nem helyett

az igenek születnek meg, 

és az akarás igazábol nem akarás, mert mindegy

hogy mit akarunk, az van 

amit megirt a sors..

happy endet. 

Igenis van happy endem!

Életem közepén, mert a mesékben sem

mutatják mi lesz az után,

csak tudjuk hogy a Jó úton van minden

és mindenki.

Mindenki. 

Te és én. 

Vagy egesz életemben vissza tér majd

az emlékunk? Az emléked? A fájdalom? 

Vajon nem lenne más dalom,

csak szenvedés és konnyek

azután ami lehetett volna,

amit mar nem is értek

bár még ma is érték.

Elveszett

a happy endem…

pedig tudom hogy én vagyok a fòszereplò,

zöld tavaszi mezön…

kezedet fogva, bele bújva illatodba, 

megállítva az idöt, csak úgy vagyunk, 

mint akinek semmi dolga. 

Szeretted e már annyira a holdat?

Mint akkor a pozsonyi utcán

ahol ott maradt a befejezetlen mondat…

https://m.youtube.com/watch?v=UFFVbpDDWws