Kétely

Valyon mitől?
nem tudom...
Saját magamtól...
vagy a fáradt naptól...
de leestem.
Építettem egy várat magamnak valahol a tengerparton
s jött ez a hullám...
Belepett s letepert, én pedig alatta maradtam
és nem tudok ezzel csinálni semmit.
Egyik kezével fogja a bal kezem.
Kár a szóért, kár a kérdésért, kár mindenért mert úgyse úgyse úgyse!
Minek etetem magam hamis dolgokkal
Minek minek minek?
Figyelek de minden amit idáig tanultam valahogy...
valahogy megijeszt.
Csak állok a félhomályban, ott a zsinagóga elött s az ajtó csukva.
Megcsókolsz és közben skunk anasie szól..mi van ha ez baljós jel?
Megőrülok a jelektől, semmiben nem bízom mindent ki lehet forgatni és mindent meg lehet magyarázni...
azt hiszem megijedtem.
Szeretném azt hinni hogy most ez nem fog fájni,
de mivan ha igen?
Mivan ha?
Mivan ha?

Tudom...
megint hülyeségeken gondolkozom...